Szakmai előadásokkal zárult a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB) program csütörtökön Budapesten, a HUN-REN SZTAKI-ban.
A programot Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára nyitotta. Köszöntötte a megjelenteket Monostori László, a HUN-REN SZTAKI főigazgatója is. A Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium elmúlt 5 éves tevékenységét foglalta össze. A mesterséges intelligencia területén 11 partner működött együtt az elmúlt öt évben a HUN-REN SZTAKI vezetésével, hogy megerősítse Magyarország nemzetközi pozícióját a mesterséges intelligencia kutatásában és alkalmazásában. Az új kutatási és innovációs eredményeken túl kiemelt feladat volt a fiatal kutatók bevonása a laboratórium munkájába.
A mesterséges intelligencia legfrissebb hazai kutatási irányait és alkalmazási lehetőségeit bemutató szakmai program átfogó képet adott a terület tudományos és ipari fejlődéséről. A délelőtti szekció középpontjában az elméleti alapok és az elmúlt évek legfontosabb matematikai eredményei álltak, amelyeket az egyetemi és kutatóintézeti műhelyekben zajló fejlesztések egészítettek ki. A prezentációk kitértek az MI gyakorlati alkalmazásaira is, többek között a gyógyszeriparban és a gépgyártásban, külön hangsúlyt fektetve a prediktív karbantartás és az ipari digitalizáció kérdéseire. A programban kiemelt szerepet kaptak az egészségügyi és gépi látási kutatások, valamint a robotikai fejlesztések, amelyek jól illusztrálták, hogy a mesterséges intelligencia már ma is kézzelfogható eredményeket hoz a különböző tudományterületeken. A négylábú robotplatformokon végzett kísérletek és az orvosi alkalmazások egyaránt a technológia gyakorlati potenciálját demonstrálták.
A délutáni előadások a nyelvtechnológia és a nagy nyelvi modellek irányába nyitottak, különös tekintettel a magyar nyelv feldolgozására és az erőforrás-hatékony megoldásokra. Emellett szó esett új típusú, szakértői rendszereket támogató MI-eszközökről is, amelyek a nyelvészeti és elemzői munkát segíthetik. A program zárásaként a mesterséges intelligencia és a biztonság kapcsolatát vizsgálták a résztvevők, beleértve az autonóm járművekhez kapcsolódó kihívásokat és a technológia kockázatait. A rendezvény összességében rámutatott arra, hogy a hazai MI-ökoszisztéma egyszerre épít erős elméleti alapokra és egyre szélesebb körű gyakorlati alkalmazásokra.
Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár a záróeseményen emlékeztetett: 2020-ban született a Nemzeti Laboratóriumok Program azzal a céllal, hogy a társadalom és a gazdaság számára releváns kihívási területekre fókuszáló kutatási program jöjjön létre. Hozzátette: a projekt másik kiemelt célja a szakmai partnerek összefogása volt. A helyettes államtitkár kitért a Misszióvezérelt Nemzeti Laboratórium programra, amit tavaly decemberben hirdettek meg húszmilliárd forintos keretösszeggel. A felhívásra 48 pályázat érkezett több mint 100 milliárd forintos támogatási igénnyel. Elmondta, hogy a kiírásban három területre fókuszáltak, és mindegyik területen belül 3-4 alterületet határoztak meg.
A technológia területén a mesterséges intelligencia, az űrkutatás, az autonóm rendszerek is megjelentek a pályázható területek között, 14 pályázat a mesterséges intelligencia különböző területeken történő alkalmazására vonatkozott. Ez a 30 milliárd forintnyi támogatási igény a beérkezett pályázatok 30 százaléka - tette hozzá. Az elmúlt hetekben lezajlottak a pályázati meghallgatások, a következő hetekben pedig meghozzák a támogatói döntéseket. Ez biztosítja, hogy a nemzeti laboratóriumok, és azok kutatócsoportjai új struktúrában folytathassák a munkát. A megújult struktúrában három kiemelt célt határoztak meg. Az első, hogy egy jól definiált társadalmi kihívás álljon a pályázat középpontjába. A második fontos elem, hogy a 3-4 éves programfejlesztési időszakok végére jöjjön létre legalább egy olyan technológia, amit a piaci hasznosítás irányába tovább lehet vinni egy startup vállalkozáson keresztül. A harmadik vállalás a költségvetés tervezésére vonatkozik, amelynek fontos eleme a fiatal kutatók bevonása. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: az lebeg a szemük előtt, hogy 1-2 éven belül a kutatás-támogatási rendszer két nagy pillérre helyeződik. Ennek az egyik pillére már megvan, ez a Nemzeti Kutatási Kiválósági Program. Szeretnék továbbá, hogy a Misszióvezérelt Kutatási Programok minden évben elérhetőek legyenek a magyar kutatói közösség számára.