Az MI széles körű elterjedésének egyik gátja a technológia jelen állapotából következő korlátaiból fakad. Az EU-s erőfeszítésekkel összhangban kiemelt fókuszt szentelünk az MI lehetséges hibázási módjainak kiküszöbölésére, vagy transzparenssé, kalkulálhatóvá tételére (tesztkörnyezetek fejlesztése), a modellek döntési mechanizmusainak explicitté tételére, vagy hibrid modellek kialakítására (interpretálható döntések), valamint MI szoftverekre specializált hibakeresési algoritmusok fejlesztésére, amely az MI által tipikusan vétett hibák feltárásában segíthet. A megbízhatóság ily módon történő növelése és beépítése a hétköznapi technológiákba tudja lehetővé tenni, hogy kritikus döntési helyzetekben is használni lehessen az adott technológiát, valamint olyan helyzetekben is, ahol szükséges a megbízható ember-gép együttműködés.
Az MI fejlesztések egyik legfontosabb erőforrása az adat. A személyes adatok bevonása a modellek tanításába, azok kereskedelme, átadása harmadik félnek csak úgy történhet, ha az adatok anonimek. Azonban az anonimizáció a felhasználási kontextus függvényében visszafejthető technológiai és következtetési eszközökkel. Ahhoz, hogy a biztonságos, felhasználói jogokat maximálisan figyelembevevő adatkereskedelem és így MI fejlesztés megvalósulhasson, kritikus olyan új technológiai és folyamatbeli fejlesztéseket definiálni, amelyek széles körűen tudják biztosítani a személyes adatok visszafejthetetlenségét.
